-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mit gondol a magyar nyelvről Jókai Anna, Nádasdy Ádám vagy Nagy Bandó András? Ezt is megtudhatjuk egy újonnan bemutatott kötetből.
„Magyar anyanyelvük olyan létfontosságú nekem, mint az oxigén az edzéstervem teljesítéséhez” – fogalmazott Monspart Sarolta tájfutó világbajnok abban a kötetben, amelyet Vallomások címmel december 12-én mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A TINTA Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvben harminchárom jeles magyar gondolkodó vall az anyanyelvhez fűződő viszonyáról.
Grétsy László, a kiadvány összeállítója a szerkesztésről szólva elmondta: az idei év elején két kérdéssel fordult a magyarság számos olyan jeles személyiségéhez, aki íróként, művészként, tudósként, közéleti személyiségként felelősséget érez anyanyelvünk iránt. Az első kérdés, amelyre a szerkesztő 1-2 oldalas válaszokat várt, így szólt:
„Milyennek érzi most 2009-ben anyanyelvünk állapotát, más népek anyanyelvéhez viszonyított helyzetét, valamint a magyarság megmaradásában és boldogulásában betöltött, illetőleg betölthető szerepét?'”
A második kérdésre egymondatos feleletek érkeztek:
„Hogyan fogalmazná meg egyetlen mondatban anyanyelvünkhöz fűződő érzelmi kapcsolatát?”
Minderre olyan neves közéleti személyiségek válaszoltak, mint: Andrásfalvy Bertalan, Benyhe János, Bőzsöny Ferenc, Faragó Laura, Fekete Gyula, Freund Tamás, Gömöri György, Görgey Gábor, Hámori József, Hiller István, Jókai Anna, Juhász Judit, Kornis Mihály, Korzenszky Richárd, Lackfi János, Lator László, Lukács Sándor, Makovecz Imre, Monspart Sarolta, Nádasdy Ádám, Nagy Bandó András, Pálinkás József, Péntek János, Pusztay János, Ráday Mihály, Schmitt Pál, Sediánszky János, Szakonyi Károly, Szinetár Miklós, Szokolay Sándor, Tandori Dezső, Temesi Ferenc és Vasy Géza.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége idei ünnepi közgyűlésén a könyvbemutató mellett a Lőrincze Lajos-díjat és emlékérmet is átadták. A kitüntetést idén két olyan tanáregyéniség vehette át, aki több évtizeden keresztül szívügyének tekintette a magyar helyesírás oktatását. Bozsik Gabriella az egri Eszterházy Károly Főiskolán szervezte meg a Kárpát-medence egyetemistái, főiskolásai számára a helyesírási versenyt, míg Nagy L. János 1992-től Gyulára, az Erkel Ferenc Gimnáziumba hívta össze a legjobb középiskolás helyesírókat vetélkedésre.