-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Napóleon alacsony volt, Marie Antoinette nem értette, miért nem esznek az emberek kalácsot, ha nincs kenyerük, a gladiátorok pedig utolsó csepp vérükig harcoltak. Ön is így tudja?
A napokban írtunk hat olyan tévhitről, amelyek az iskolákban is terjednek, most pedig a Buzzfeed újabb félreértéseket és tévhiteket feldolgozó összeállításából közlünk párat. Jöjjenek a népszerű történelmi tévhitek!
1. A gladiátorok mindig utolsó vérig harcoltak
A gladiátorok nem öldökölték ám egymást olyan gyakran, mint azt mi hisszük. A legtöbbre becsült harcosokat szórakoztatásra is kiképezték, és sokuk igen hosszú életet élt. A 2007-ben Törökország területén, Epheszoszban feltárt gladiátorsírokban 67 húsz és harminc év közötti férfi maradványait találták, akik életükben több súlyos sebet szereztek, de ezek idővel begyógyultak, amiből arra lehet következtetni, hogy ezek a férfiak olyan nagyra becsült személyek voltak, akik részesülhettek orvosi ellátásban.
2. Artúr király létezett
Artúr király legendáját 1136-ban Geoffrey of Monmouth Anglia királyainak története a 12. században című műve tette népszerűvé. A szerző állítása szerint műve egy elveszettnek hitt kelta kéziraton alapszik. Annyi biztos, hogy az ötödik és hatodik század fordulója környékén élt Angliában egy Artúr nevű személy, akit a kilencedik században írt Historia Brittonum nevű krónika említ meg először mint a Badon-hegyi csata résztvevőjét. Ennek ellenére Artúr hiányzik Szent Gildas történetíró Britannia romlásáról című krónikájából, melyben leírja ugyanezt a csatát. Sőt, az Angolszász krónika - mely A Római Birodalom britanniai uralmának végétől a normann hódításig terjedő időszak eseményeinek egyik legfontosabb történeti forrása - sem említi Artúr királyt.
3. A vikingek szarvat hordtak a sisakjukon
A vikingek nem hordtak szarvas sisakot a csatában. A 9. századból származó Oseberg nevű vikinghajón talált falikárpiton látható egy szarvakat viselő alak, innen származhat ez a mítosz, de valószínűleg a falikárpiton nem egy viking, hanem egy isten van ábrázolva. A 19. században, a skandináv kultúra reneszánszának lázában születtek festmények szarvas sisakot viselő viking harcosokról, sőt, Richard Wagner műveiben is megjelentek. Lehetséges akkor, hogy az egész ügy Wagner jelmeztervejőzének, Professzor Cale Emil Doeplernek a hibája?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
4. Marie Antoinette: "Ha nincs kenyere a népnek, egyen kalácsot!"
A fenti idézetet Marie Antionette-nek, XVI. Lajos francia király feleségének tulajdonítják, aki köztudottan nem volt népszerű uralkodó. A mítosz szerint Franciaországban 1789 áprilisában a kenyér magas ára miatt zendülés tört ki a nép körében, és mikor ez a királyné fülébe jutott, akkor reagált így.
Rousseau Vallomások című művében bukkant fel először ez a mondat, nem a francia királynénak, hanem egy gazdag embernek tulajdonítva. A Vallomások 1765 körül íródott, amikor Marie Antoinette még gyerek volt (kb. 10 éves lehetett). A 19. század közepén kezdték el neki tulajdonítani a mondást, habár tényleges bizonyíték arra, hogy valóban az ő szájából hangzott volna el, nem ismert. Mindenesetre nagyszerűen ábrázolja a francia uralkodóosztály akkori nemtörődömségét.
5. Napóleon nagyon alacsony volt
A hadvezér magasságáról, vagy mondjuk inkább úgy, alacsonyságáról egy pszichológiai betegség is kapta nevét, ez a Napóleon-komplexus vagy Napóleon-szindróma, ami az alacsony önértékelésű emberek betegsége a pszichológiában. Az igazság az, hogy habár a brit propagandának jól jött, hogy kvázi egy törpének állította be a hadvezért, Napóleon 168 centiméter magas volt, ami a kor mércéje szerint teljesen normális magasságnak számított. Az alacsonyság képe azért alakult ki, mert legtöbbször testőrével mutatkozott, aki jóval magasabb volt nála.
6. Borszorkányokat égettek Salemben
Az 1692 és 1693 között tartott salemi boszorkányperekről elterjedt, hogy az ott boszorkányságért elítélteket máglyán égették meg. Ezzel szemben az igazság az, hogy a meggyanúsított, majd el is ítélt nagyjából 20 embert felakasztották, az akasztást túlélőket pedig bebörtönözték. Akkoriban Angliában már illegális volt az emberek elégetése, és ez a fajta kivégzési mód az új amerikai gyarmatokon is be volt tiltva.
Forrás