Lesz nyelvstratégiai intézet, de talán már van is – derült ki a Kormányzati Információs Központ szerkesztőségünkbe eljuttatott leveléből, amelyet a Magyar Nyelvstratégiai Intézettel kapcsolatos érdeklődésünkre kaptunk válaszul.

Március negyedikén kértünk első alkalommal tájékoztatást a kormány által gründolt intézettel kapcsolatban a kormányszóvivői hivataltól. A szerkesztőségünknek elküldött válaszokból azonban nem tudtunk meg sokat. Ha ön most éppen siet, akkor cikkünk elején gyorsan összefoglaljuk az újdonságokat.

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet egy, a miniszterelnök irányítása alatt álló központi hivatal, melynek székhelye 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Térképeken kevésbé jól tájékozódó olvasóink kedvéért jegyezzük meg, hogy ez a cím a Parlament épülete – tehát talán már ezekben a napokban csavarozzák fel a karbantartók Steindl Imre épületére az új feliratot: „Magyar Nyelvstratégiai Intézet”. Jó hír ez persze azoknak az ambiciózus nyelvészeknek, akik szeretnek történelmi épületekben dolgozni – itt a lehetőség továbbá, hogy a nyelvészek ráverjenek a könyvtárosokra, akikből eddig több is dolgozott az országházban az Országgyűlési Könyvtárnak köszönhetően. Ennyit az újdonságokról.

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kérdéseink zömére egyáltalán nem kaptunk választ. Nem tudtuk meg, Bencze Lóránton kívül kik dolgoztak az intézet felállításán, hogy mik a sokat hangoztatott stratégiai célok, hogy az intézet irányítói hogyan definiálják a nyelvstratégia fogalmát, mit jelent a nyelvstratégia irányítása és annak felügyelete, hogy milyen „új tudományos megközelítések” vizsgálatára számíthatunk, hogy miként folyik bele az intézet az iskolai tankönyvek és tantervek fejlesztésébe, hogy az iskolai nyelvtankönyvek  „szakmai alapvetését, kidolgozását” hogyan „hangolják össze kultúránk egységes szövetével”, hogy egyáltalán mi az az „egységes szövet”, hogy mit jelent a „magyar nyelvi értékvesztés”, hogy hogyan szándékoznak tenni ellene... megannyi fontos és izgalmas kérdés.

Megtudhattuk viszont újra, hogy „az Intézet igazgatói teendőinek ellátásával miniszterelnök úr dr. Bencze Lóránt nyelvész professzort bízta meg.” Őt – többek között – az intézet felállításával, működésének megkezdésével kapcsolatos teendők koordinálásával, a munkatársak felkérésével, a szakmai, kutatói munka szervezésével bízta meg Orbán Viktor. Az igazgató tartja a kapcsolatot az Intézet irányítását ellátó Miniszterelnökséget vezető államtitkárral.

És hogy mire, kire számít az intézet? „Az Intézet a munkája során számít a Magyar Tudományos Akadémia, mind a hazai, mind pedig a határon túli egyetemi-főiskolai magyar nyelvi, illetve irodalmi tanszékek, az írók, művészek, iskolák, kiadók segítségére. Munkájába, kutatásaiba be kívánja vonni más, a nyelvhasználattal összefüggő, a nyelvhasználatot befolyásoló területek – így különösen a pedagógia, szociológia, pszichológia, művelődéstörténet, politológia, média – kutatásával foglalkozó szakértőket is.” Sajnos konkrét együttműködésről, együttműködési javaslatról egyelőre nincs tudomásunk, az viszont jó hír, hogy a húsz körüli létszámot százmillió forintból mozgató intézet vezetése várhatóan számít majd talán az egyetemi tanszékek, kutatóműhelyek és az MTA Nyelvtudományi Intézetének szakértelmére is közelebbről egyelőre nem részletezett kérdésekben.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mire költheti az évi százmilliós keretét a nyelvstratégia hazai intézete? Egyértelmű: „az Intézet rendelkezésére bocsátott forrás az Intézet felállítását, működtetését, a kormányrendeletben meghatározott, továbbá az egyéb feladatai ellátását biztosítja”.

A fenti megfogalmazás rögtön egy kínzó kérdést vet fel: mik lennének a meghatározott és egyéb feladatok? Egy dolgot tudunk meg a tájékoztatásból: „az intézet a feladatainak hatékony ellátása érdekében egyrészt egy kis létszámú, állandó munkatársi körrel, másrészt szakértők – kutatási igény szerinti – bevonásával kezdi meg működését. Ez a működési struktúra feltételezi egy szakértői adatbázis létrehozását és naprakész vezetését, mely lehetővé teszi, hogy az Intézet az egyes feladatainak ellátásába a legtapasztaltabb szakértőket vonja be, ezáltal biztosítva a felgyorsult nyelvi változásokra történő azonnali reagálást [kiemelés tőlünk]”.

Hogyan? Az intézet biztosítani fogja a felgyorsult változásokra történő azonnali reagálást? Az „azonnali” éppen annyira homályos megfogalmazás, mint a „felgyorsult változások” a nyelvben: menthetetlenül és megbocsáthatatlanul szubjektív. Gondoljunk csak bele: a kérdéssorunkra (lásd lent) két és fél hónapja készülnek az „azonnali” válaszok a nyelvstratégiai intézet parlament alatti titkos kazamatáiban. Pedig – például – itt a nyest szerkesztőségében egy „azonnali” kávézásnál már pár perc késlekedés is rosszalló megjegyzéseket vált ki és szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy két és fél hónappal később jelenjünk meg a konyhában, ha már egyszer beleegyeztünk egy azonnali kávézásba. Szinte teljesen biztosak lehetünk benne, hogy két és fél hónap elteltével Fejes László kolléga már nem várna ránk hanyagul a konyhapultnak dőlve. Pedig a nyelvstratégiai intézet stratégáinál e két és fél hónap minden bizonnyal még belefér abba a jelentéstartalomba, amit az „azonnali” szó lefed. A nyelvvel kapcsolatos változások felgyorsulása pedig pontosan ez a kategória: annak, aki nem használt még soha szmájlit, nyilván elképesztően forradalminak tűnik egy XD, sőt a napokban hallottunk egy előadást az SMS nyelvéről, pedig – hogy Uj Péternek a Media Hungary konferencián elhangzott beszédéből idézzünk – ki az barom, aki 2014-ben SMS-t küld? A változások sebességéről akkor állapíthatnánk meg, hogy gyorsak, ha egyrészt megegyezés születne arról, hogy létezik optimális sebesség, amivel egy nyelv változhat, továbbá arról, hogy hogyan lehet ezt mérni, no és ha megegyeznénk arról is, hogy mit tekintünk ilyen értelemben változásnak. Nem kis fába vágja tehát fejszéjét az intézet!

Megtudtunk még, hogy „a szakértői adatbázis elősegíti az egyes intézmények, szakértők kapcsolatfelvételét, a meglévő kapcsolatok elmélyítését, a folyamatos információcserét, az adattárak kialakításának megkezdését, a már folyamatban lévő kutatások összehangolását. Az adatbázis lehetővé teszi a publikációs és kiadvány-szervezési tevékenység azonnali megkezdését”. Azaz talán számíthatunk egy kutatói névjegyzék létrejöttére, ami segédkezik majd a kapcsolatok elmélyítésében és ennek köszönhetően szinte azonnal megkezdődik egy kiadványszervezési tevékenység. Hogy ez mit jelent, arról csak találgatni tudunk.

Ha esetleg elbizonytalanodnánk a hallottak kapcsán az intézet tevékenységével kapcsolatban, a közlemény ebben is támpontot ad számunkra: „feladatainak kereteit, tartalmát az Intézet működése során, a kutatási eredmények, szakértői állásfoglalások tükrében lehet majd meghatározni”. Ha még mindig bizonytalankodna a nyájas olvasó, akkor segítünk: e pillanatban még nem lehet tudni, mi az intézet feladata, az majd a működés során derül ki. 

Kérdéseinket írott formában kérték tőlünk, tudomásunk szerint a válasz megfogalmazásában közreműködött dr. Bencze Lóránt intézetvezető. A hivatal teljes válaszát ezen a linken olvashatják. Konkrét kérdéseink a következők voltak:

1. Hol áll fel az [kormányrendeletben] szereplő Intézet?
2. Kiket bízott meg/bíz meg a kabinet az Intézet felállításával?
3. Kikkel egyeztetett és kikkel kíván egyeztetni a kabinet a stratégiai célok kialakítása érdekében?
4. Mik az Intézet stratégiai céljai?
5. Mire szolgál pontosan a 100 millió forint összegű támogatás?
6. Tervezi-e a kabinet, hogy a már létező nyelvi irodákat, intézeteket, kutatóhelyeket, ismeretterjesztő intézményeket külön támogatja, vagy ebből az összegből kívánja az intézeten keresztül támogatni? Esetleg nem kívánja támogatni őket?
7. Az intézmény vezetősége hogyan definiálja a nyelvstratégia fogalmát?
8. Mi a Nyelvstratégiai Intézet célja? Tudományos intézmény? Oktatásfejlesztési hivatal? Diplomáciai jellegű, esetleg tanácsadó intézmény?
9. Kik és milyen szempontok alapján fogják kidolgozni, irányítani és felügyelni Magyarország középtávú nyelvstratégiáját, mely tevékenységet az intézet számára törvényileg írt elő a jogalkotó? Mit jelent pontosan az, hogy irányítás és az, hogy felügyelet? Milyen tevékenységekben nyilvánul ez meg?
10. A felsorolt feladatok egy része tipikusan kutatóintézeti feladat (értelmezésünk szerint ilyen például a jogszabályban említett feladatok közül a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, kultúránk egészével való összefüggésének kutatása, illetve nyelvi adattárak fejlesztésének ösztönzése, a  határon túli és az  anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatása, összehasonlító terminológiai szótárak összeállítása, az új tudományos közelítések vizsgálata, kiemelten a  magyar szórványok, határon túli nyelvváltozatok helyzetének vizsgálata, stb). Ezen tevékenységekkel számos kutatóhely, egyetem, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozik. Az intézet ezen kutatóhelyek segítségével végzi munkáját, vagy saját kutatási tevékenységet folytat a jelzett területeken?
11. Az előző kérdéshez kapcsolódóan kérjük, legyenek kedvesek kifejteni számunkra, milyen „új tudományos közelítések vizsgálatára” kerül majd sor az intézményben!
12. A jogszabályban felsorolt tevékenységek alapján joggal feltételezhetjük, hogy az intézetnek a közoktatásban használt tankönyvek, taneszközök kifejlesztésében is szerepet szánnak, sőt a jogszabály egyenesen egy új nyelvi tankönyvprogram szakmai alapjainak kidolgozását is kilátásba helyezi („[...] kutatása és annak eredményének alkalmazása a  közoktatásban,” illetve új magyar nyelvi tankönyvprogram nyelvészeti szakmai alapjainak kidolgozása, különösen gyermekbarát, az  otthonról hozott anyanyelvi készségeket fejlesztő általános iskolai nyelvtankönyvek szakmai alapvetése, kidolgozásának összehangolása kultúránk egységes szövetével,). Hogyan vesz részt az intézet a tankönyvek fejlesztésében? Milyen intézmények, személyek vesznek részt ebben a tevékenységben?
13. Mit értenek az alatt, hogy a „anyanyelvi készségeket fejlesztő általános iskolai nyelvtankönyvek szakmai alapvetése, kidolgozásának összehangolása kultúránk egységes szövetével”? Mit értenek az alatt, hogy „kultúránk egységes szövete”?
14. Nem világos számunkra, mit ért a jogszabály alkotója az alatt, hogy „az infotechnológia területén a  magyar nyelvű adatbázisok támogatási elveinek kidolgozásában és koordinálásában való részvétel” – Kérjük, szíveskedjenek kifejteni, mit jelent az, hogy „az infotechnológia területén”? Bármilyen számítógépes adatbázisra gondolnak, vagy úgy értendő, hogy például az infotechnológiai szakszókincs adatbázisának létrehozásában vennének részt? Mit jelent az, hogy „támogatási elveinek kidolgozásában”? Miféle támogatásról van szó? Anyagi, szakmai?
15. Mit ért a jogszabályalkotó az alatt, hogy „magyar nyelvi értékvesztés ellen ható feladatok”? Mit ért „magyar nyelvi értékvesztés” alatt? Milyen feladatokkal szándékozik ez ellen hatni?