Talán sosem tűnt volna fel, hogy a NaC₆H₅CO₂ képletű vegyületet, ismertebb nevén az E211-et a magyar köznyelv kétféleképpen is nevezi, ha nincs egy vers, és a versnek nincs egy megzenésített verziója. A szöveg Háy János Nátriumbenzonát című verse, amelyet a 30Y-ból is ismerhető Beck Zoltán zenésített meg. A szöveg és a dal pedig az idei könyvfesztiválra jelent meg a Rájátszás elnevezésű művészeti projektből készült kötetben, illetve a hozzá tartozó CD-n. Hogy milyen a Rájátszás, hamarosan kiderül itt a nyesten is, addig is azonban nem árt átismételni a szerves kémiát – például első körben úgy, hogy meghallgatjuk a dalt és elolvassuk a verset!

Háy János: Nátriumbenzonát

Látod, ilyen vagyok édes,

konzerven és levesporon élek,

s úgy kerülök a túlra át,

hogy összetart

a nátriumbenzonát.

Nem hullik részeire a testem,

mikor föld fölé hív

újra az isten.

Mikor felszínre kerül minden:

csontszülők, csontgyerekek,

csontcsalád.

 

Kereslek, de hiába kereslek,

nem tudom melyik csont,

akit valaha szerettem.

Talán előttem vagy,

lehet, mögöttem,

téged nem tartott

egészben a halál.

Nincs mit tennem.

 

Ugye, te is keresel engem.

Megismersz, ha rám találsz:

nahát édesem – így szólsz –

Én megmondtam:

helytelenül étkezel.

De közben örülsz,

hogy szép vagyok,

hogy mégis bevált

a levespor, a konzerv

és nem utolsó sorban:

a nátriumbenzonát.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A vers tárgya az egyik legismertebb élelmiszer-adalékanyag, tartósítószer: a NaC₆H₅CO₂. Erről az anyagról a vers azt az eddig klinikai vizsgálatokkal alá nem támasztott megállapítást teszi, hogy a nagy mennyiségű konzerv és porleves elfogyasztásával a szervezetbe juttatott NaC₆H₅CO₂ a halál után is tartósítja az emberi testet, és ennek még hasznát/kárát láthatjuk az ítéletnapon. Már csak az a kérdés, hogy milyen neveken emlegetik ezt a bizonyos anyagot.

Nátrium-benzoát

Az élelmiszerek csomagolásán a nátrium-benzoát elnevezés szokott szerepelni zárójelben az E211 megjelöléssel. Hivatalos neve Natrii benzoas a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint, de emlegetik Sodium benzoate néven is. A dal azonban nem ezeket a megjelöléseket használja, hanem a – számunkra eddig ismeretlen – nátriumbenzonát elnevezést. Első kérdésünk, hogy vajon tényleg ugyanarról az anyagról van-e szó.

Internetes kutakodásaink alapján úgy tűnik, hogy ez ugyanannak az anyagnak, az E211-es adalékanyagnak az elnevezése. A Google tanúsága szerint az alak létezik – Háy János versén kívül is –; elsősorban főzős oldalakon találjuk meg ezt az elnevezést. A nátrium-benzoátra azonban nagyságrenddel több találatot kapunk, és ezek között vannak a hivatalosabb, tudományosabb forrásokat is.

Forrás: Wikipédia

A versről, illetve a dalszövegről bővebben ma este 9 után hallhatnak elemzést az MR2 Petőfi Rádió Kultúrfitnesz című műsorában. De a költészet nem tudomány! És ez nemcsak abból derül ki, hogy a szóban forgó költemény milyen élettani (vagy inkább halott-tani) hatásokat tulajdonít a nátrium-benzoátnak, hanem az elnevezésből is. Valószínűsíthetjük, hogy a nátriumbenzonát inkább konyhanyelvi elnevezés: a családi nyelvben, a kevéssé formális regiszterben használatos. Hogy a szövegben miért így szerepel, egyértelmű: a vers alaphelyzete szerint egy kis családi vitáról van szó, amelyben az egészséges táplálkozás és a halál utáni élet reménye ütközik össze.