Végzős hallgatók egy diplomaosztón. Talárban, egyenként járulnak a rektor elé, hogy átvegyék a diplomájukat. Ők végre megkönnyebbülhetnek. Egy másik kupacban, nem messze tőlük szintén hallgatótársak. Ők is most végeztek. A rektor őket is felszólítja a pódiumra, hogy átadjon nekik egy darab papírt. Egy papírt, amin nem szerepel a végzettségük, de az igen, hogy nem a diplomájuk helyettesítőjét tartják a kezükben. Ők azok, akik azért nem vehették át a diplomájukat, mert nem tettek eleget az egyetem vagy főiskola megszabott nyelvvizsga-követelményének.

Nálunk a diákok 30 százaléka nem örülhetett a diplomájának

Sajnos nem csak néhányan járnak így a végzős hallgatók közül, hiszen a friss statisztikák szerint a végzett hallgatók 30 százaléka maradt oklevél nélkül. Míg 30-40 százalék között mozog az átlag, az ELTE-n valamivel jobb az arány: itt 10 százalék alatt van, ugyanígy a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán. Legjobb eredménye a Semmelweis Egyetemnek van, ott a hallgatóknak mindössze 3 százaléka nem szerzett nyelvvizsgát a megszabott határidőig.

Jelenleg nincs elévülési ideje egy diplomának, tehát nincs megszabva, hogy mennyi időn belül kell nyelvvizsgát tenniük a volt hallgatóknak. Felmerül viszont a kérdés, hogy ha eddig, iskolai körülmények között nem sikerült felkészülni egy középfokú nyelvvizsgára, akkor mi lesz azután, hogy kikerülnek a felsőoktatásból? És egyáltalán, melyik oktatási intézménynek a feladata megfelelő nyelvoktatást biztosítani? Mert ma úgy tűnik: a középiskola és az egyetem egymásra mutogat.

Az MSZOE akár az Alkotmánybírósághoz is fordulna

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szóvivője elmondta, hogy ez az eljárás súlyosan diszkriminálja a hallgatókat, és alkotmányt sért. Nem arról van szó, hogy a hallgatók a tanulmányi kötelezettségeiket nem teljesítik, hiszen az intézmények nem hirdetnek meg nyelvvizsgára felkészítő kurzusokat, vagy ha igen, azt pénzért teszik.

Az MSZOE anyaggyűjtésünk elején még azt kérte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől, hogy visszamenőleg minden hallgató kapja meg a diplomáját. Kérésüket azonban – mivel belátták, az intézkedés szintén törvényt sértene – megváltoztatták. Most azt kérik, hogy a nyelvvizsga nélkül végzettek a diplomát helyettesítő oklevelet kapjanak. Ha nem kapnak választ, kérvényüket az Alkotmánybírósághoz fogják beadni. Továbbá szeretnék, ha módosítanák azt a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletet, ami kimondja, hogy a tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg, és belevennék a diplomát is, mint a felsőoktatási intézmény elvégzésével a hallgatónak kötelezően kiadandó dokumentumot. Javasolják továbbá, hogy ne járjon az emelt szintű nyelvi érettségiért és az általános nyelvvizsga-bizonyítványért többletpont, mivel ezek – alkotmányos indoklás szerint – jog- és esélyegyenlőtlenséget vonnak maguk után. (Itt az Alkotmány 70. § 1. bekezdésére hivatkoznak). Szeretnék azt is, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt kiválthatná a nyelvi érettségi. A minisztériumban azt mondták, már hallottak a fent említett kérvényről.

Mennyit ér az igazolás?

Keszei Sándor arról is beszélt, hogy milyen hátrányba kerülnek a hallgatók, ha nincs nyelvtudásuk. Mint tudjuk, a nyelvvizsga nélkül végzett hallgató nem kapja kézhez a diplomáját, ebből kifolyólag más hátrányok is érik rögtön az induláskor. Először is nem vehet részt a Start Programban, ami a pályakezdőknek, valamint a munkaerőpiacon egyéb okok miatt hátrányban lévőknek nyújt segítséget, valamint, ha nem sikerül elhelyezkednie, a munkanélküli segélyt sem kaphatja a diplomásoknak meghatározott összegben. Gyakorlatilag úgy tekintetnek rá, mint egy középiskolát végzett emberre. Keszei Sándor elmondta, hogy sok olyan esettel találkozott már, amikor a hallgató felvette a diákhitelt, egyrészt, hogy fizetni tudja a tanulmányait, másrészt, hogy finanszírozza belőle a nyelvvizsgát. A nyelvvizsga sajnos nem sikerült, viszont diplomához sem jutott, így állásra nem sok esélye van. A diákhitel első havi törlesztő részletéről azonban nemsokára megkapja a számlát. Ördögi kör.

A közoktatásban van a hiba?

Miért nem sikerül a hallgatóknak diploma előtt letenni a nyelvvizsgát? Valóban motiválatlanok lennének, ahogy azt Jobbágyi Ákos, a Műegyetem oktatási igazgatója nyilatkozta a Tv2 Tények című műsorában? Nézzük át, hol és milyen szintű nyelvoktatásban részesül egy diák, amíg eljut az államvizsgáig. A középiskolába jó esetben már hoznak magukkal valamilyen nyelvtudást a diákok, de sok esetben az első nyelvórán az alapoktól kezdik, hogy azok is felzárkózhassanak, akik addig más nyelvet tanultak az általános iskolában. Négy év (nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt): ennyi áll rendelkezésre, hogy felkészüljenek a sikeres nyelvi érettségire. És itt a másik probléma, ugyanis a nyelvi érettségik színvonala és megítélése kétségbeejtően alacsony. A tavalyi évvel nehezebbek lettek a feladatsorok, így az eredmények gyengébbek. Ebből következik, hogy a felvételizők pontszáma is alacsonyabb lett, a felsőoktatási intézmények azonban emelték a ponthatáraikat, és egyre több esetben kérik kötelezően az emelt szintű érettségit, amihez a nyelvi érettségik esetében csak akkor jár középszintű nyelvvizsga, ha minimum 60 százalékot teljesített a tanuló.

Azt természetesen nem mondhatjuk, hogy az egyetemek vagy a főiskolák egyáltalán nem biztosítanak nyelvi kurzusokat a hallgatóknak. A nyelvszakokon egyértelműen ritkábbak ezek a problémák. A Corvinus Egyetem kertészmérnökeinek viszont például csak az utolsó félévben van nyelvórájuk, a nyelvvizsgát pedig ugyanúgy számon kérik tőlük. Sok esetben a felsőoktatási intézmények egyáltalán nem kínálnak nyelvvizsga-előkészítő kurzusokat, vagy ha igen, akkor mindezt pénzért teszik, és nem jár értük kredit.

Törvényt sértene a nyelvvizsga nélkül kiadott diplomahelyettesítő oklevél

Dux László oktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy hallott már az MSZOE kezdeményezéséről, de a javaslat, miszerint azok is kapjanak visszamenőleg diplomát, akik nem szereztek időben nyelvvizsgát, nem vehető figyelembe, mert törvényt sért. A szabályozásnak az a célja, hogy a végzett szakemberek nyelvtudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra. Ha az is kaphatna diplomát, akinek ez nincs meg, az azt üzenné az embereknek, hogy innentől kezdve nem fontos a nyelvvizsga.

A magyarok nyelvtudása már így is elmarad az Európai Unión belül más országokétól, és ez a gazdasági és kulturális benyomásra sem hat előnyösen. A minisztériumban is látják a problémát, és minden ötletet és javaslatot, hogy hogyan lehetne javítani a nyelvoktatáson, szívesen fogadnak. Az államtitkár-helyettes szerint a nyelvvizsgapapír sokszor nem takar tényleges nyelvtudást, és a nyelvtanulást már kisgyerekkorban el kéne kezdeni – valamint a nyelvórákon kívül az sem ártana, ha kevesebb szinkronizált televízió műsort tudnának nézni a fiatalok.

Van véleménye a kérdésről? Írja meg nekünk a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre, vagy vitassa meg a kérdést a cikkről nyitott fórumban (a hozzászóláshoz belépés és regisztráció szükséges)! Várjuk olvasóink javaslatait, megjegyzéseit a témában.