Nem olyan nehéz elképzelni egy egyetemet katedra, tábla és padok nélkül: a klasszikus előadók és előadások ideje valószínűleg hamarosan lejár. Elképzelhető-e egy olyan egyetem, amely teljesen ingyenes? – Elképzelni talán könnyű, de megvalósítani annál nehezebb. De elképzelhető egy egyetem tanulmányi osztály, beiratkozás és egyáltalán: épület és falak nélkül? – Úgy tűnik, hogy igen; csak fel kell költöztetni az egész intézményt a webre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A távoktatás, az online tanulás lehetőségei már egy ideje foglalkoztatják az oktatási szakembereket. Az elmúlt időszakban a felsőoktatásról szóló beszámolók egyik legkedveltebb szava a MOOC. A világ legnagyobb egyetemei indítanak egymás után MOOC-okat. De mit is takar ez a furcsa rövidítés?

Felhívás!

A MOOC [muk] rövidítés persze angolul jól hangzik. A magyar körülírás azonban elég körülményes. Keressük a MOOC-nak megfelelő rövid, frappáns elnevezést.

Kérjük olvasóinkat, hogy magyarítási ötleteiket írják meg a cikk alatt kommentben vagy küldjék el szerkesztőségünk e-mail címére.

A MOOC egy angol kifejezésből alkotott mozaikszó: Massive Open Online Course, amit magyarra ingyenes online szabadegyetemként lehetne lefordítani, és a neve alapján elég jól be lehet lőni, hogy miről van szó. A MOOC a távoktatás egy formája; olyan nyitott oktatási rendszer, amelynek a keretében a résztvevők korlátlanul és ingyenesen hozzáférnek online kurzusokhoz. A lehetőség bárki számára nyitott: nem kell hozzá beiratkozni egy adott intézménybe, nincs előzetes regisztráció és létszámkorlát se, ráadásul tandíjat sem kell fizetni. A kurzusok anyagai, a feladatok, a témákkal kapcsolatos viták mindenki számára hozzáférhetőek.

A MOOC célja egyértelmű: nagyobb tömegek számára kívánja elérhetővé tenni a felsőoktatást. Ahhoz, hogy valaki részt vegyen egy-egy kurzuson, csupán a tudásvágyra (motivációra), és önálló tanulási képességre van szükség – amelynek ebben az esetben egy kulcsfontosságú része a digitálisszöveg-értési kompetencia is. Az élethosszig tartó tanulás szellemében tehát bárki bármikor részt vehet a kurzusokon. A kurzusokat jó nevű, amerikai egyetemek kínálják, az ott tanító vezető tudósok irányítása mellett. Legismertebb MOOC-ok a Coursera, az Udacity és az edX; ezek mind angol nyelvűek, de bizonyára hamarosan magyar egyetemek is indítanak majd hasonló online kurzusokat.

A falak leomlanak
(Forrás: Wikimedia Commons / Archives AMENO / CC BY-SA 3.0)

Az persze még senki sem tudja biztosan, hogy pontosan milyen szerepet fognak betölteni ezek a félig-meddig informális online kurzusok a felsőoktatásban. Sokan gondolják, hogy a MOOC-oké a jövő, de azért felmerül néhány probléma is. Nem világos például, hogy meddig és hogyan képesek az egyetemek az offline hallgatóktól befolyt pénzből finanszírozni a tömeges webes kurzusokat. Nem pontosan lehet látni, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben mennyiben segítenek majd az online elvégzett kurzusok – szemben a formális képzést igazoló papírokkal.

A hivatalos és gazdasági kérdéseken kívül azonban pedagógiai, pszichológiai kérdések is felvethetők a MOOC-okkal kapcsolatban. Elsőként felmerül a kérdés, hogy nem túl információ-központú-e ez a fajta oktatási forma. Lehet-e készségeket fejleszteni, a gyakorlatban is hasznosítható tudást adni virtuálisan. Ezzel összefüggésben az is kérdéses, hogy a tanulás személyes részének kikapcsolása milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. Az előnyök elvitathatatlanok: mindenki a saját tempójának, érdeklődésének és képességeinek megfelelően haladhat a kurzusokkal. És miközben tanul a földrajzi korlátok is eltűnnek: kapcsolatot is építhet hasonló érdeklődésű emberekkel a világ minden tájáról. Ugyanakkor hiányzik a tanulás személyes része, hiányzik az offline kooperáció, és a közös élmény.

Mindezek miatt talán nem várhatjuk, hogy az egyetemek falai a közeljövőben fognak leomlani, de a MOOC-ok érdekes kiegészítői lehetnek a formális keretek között zajló felsőoktatásnak.

Forrás

What in the world is a MOOC?