Annak örömére, hogy hamarosan véget ér a nyári szünet, ideje visszatekinteni: hosszú volt vagy rövid? Magyarországon a 2013/2014-es tanév hivatalosan június 27-én ért véget, az új pedig szeptember 1-jén, hétfőn fog elkezdődni. Az idei vakáció 9 hetéből jövő héten kezdődik el az utolsó. De mi a helyzet máshol Európában és a világon? Vannak olyan helyek, ahol nem kezdődik el szeptember elején a tanév? Hol mennyit pihenhetnek a tanulók? És összefügg-e ez azzal, hogy milyen eredményeket érnek el nemzetközi fölméréseken? – A BBC összeállításának segítségével most megtudhatjuk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Országok, ahol júniusban kezdődik a vakáció: Izland, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Norvégia, Svédország, Finnország, Szlovénia, Románia, Portugália, Magyarország, Olaszország, Horvátország, Írország.

Észtországban és Lettországban már június második hetében elkezdődik a vakáció. Svédországban, Izlandon, Finnországban és Bulgáriában pedig május végén bezárják az iskolák a kapuikat. Olaszországban, akárcsak Magyarországon, június harmadik hetével ér véget a tanév. Lichtensteinben azonban még július első hetében is iskolába járnak a nebulók. De nem itt a legrosszabb a helyzet: Nagy-Britannia néhány területén még július harmadik hetében is tanítanak. Legtovább pedig egyes német területeken maradnak nyitva nyáron az iskolák; ott ugyanis csupán hathetes a nyári szünet. Ez azt jelenti, hogy például Bajorországban egészen július végéig tart a tanítás, de szeptember közepén már náluk is elkezdődik az új tanév.

Az tehát, hogy az iskolaidő belenyúlik a nyárba, nem feltétlenül jelenti azt, hogy tovább is tart a szünidő. Bulgáriában például hamar belecsaphatnak a gyerekek a nyaralásba, és nekik még most sem kell az iskolára gondolniuk: náluk ugyanis szeptember közepén kezdődik majd csak a tanítás. Lettországban és Olaszországban 13 hetes a szünidő; az izlandi, az ír, a portugál és a spanyol diákok 12 hétnek örülhetnek; a finnek pedig csak 10-11-nek. Nem így a norvég és a lengyel iskolások: nekik körülbelül 8 hétnyi vakáció jut. Mi a 9 hetes pihenéssel a középmezőnybe tartozunk.

Mitől függ a nyári szünidő hossza? – Nem igazán látunk benne sem földrajzi, sem pedig kulturális mintázatot. Nincs tehát szó arról, hogy minden északi országban előbb kezdődne a vakáció, mint másutt, vagy hogy a délebben fekvő államokban „tanévközi” sziesztát vezettek volna be a legmelegebb napokra. Ráadásul sokszor egyes országokon belül is nagy különbségek vannak; erre a legjobb példa Svájc, ahol vannak olyan területek, ahol csupán 5 hét a vakáció, míg másutt a duplája.

Forrás: Wikimedia Commons / Steven Fruitsmaak / CC BY-SA 3 0

Úgy tűnik tehát, hogy inkább különböző hagyományok továbbéléséről, és az azok mentén alakuló elvárásokról van szó. Elterjedt elképzelés, hogy a nyári vakáció ideje azért alakult úgy, ahogy, hogy a gyerekek tudjanak segíteni a nyári mezőgazdasági munkákban, az aratásban, a szüreteken stb. Azonban ez sem nyújt megfelelő magyarázatot. A 19. század folyamán ugyanis az intézményesülő közoktatás elsősorban a városi lakosság igényei szerint alakult, nem pedig a vidéki életmód szerint. Az USA-ban például a nyári szünet azért lett hosszabb, mert a középosztály nyomást gyakorolt az oktatásirányítókra, mivel minél előbb el akartak menekülni a nyári hőségben a városokból. Másik magyarázat lehet az, hogy az iskolai vakáció idejét az egyéb oktatási intézmények (egyetemek, könyvtárak) és a hivatalok nyári szüneteihez igazították, azonban ez sem teljesen helytálló.

Végül fölvetődik az a kérdés is, hogy lehet-e összefüggést találni a tanév hossza és a diákok átlagos iskolai teljesítménye között. A kép itt is igen vegyes: a lichtensteini diákoknak igen rövid, 6 hetes nyári szünet jut, az európai országok közül elsők is az OECD PISA-méréseken matematikából. Viszont a finneknél és az íreknél, ahol elég hosszú a lazsálás, a szövegértés eredmények kiemelkedőek. (Valószínűleg egész nyáron olvasnak...) Az észtek pedig végképp összezavarják a képet: ahelyett, hogy mindent elfelejtenének a hosszú nyári szünetük alatt, inkább európai éllovasok mind matematikából, mind pedig szövegértésből a PISA-tesztek szerint. Ráadásul a több szünetet adó, „lazsálós” alternatív iskolák sokszor teljesítenek jobban, mint a szigorúbb államiak.

Forrás: Wikimedia Commons / Gadjoboy / CC BY 2 0

Nem meglepő, hogy a teljesítmény, az oktatás minősége nem áll egyenes arányban az iskolában eltöltött idővel. Evidens, hogy a mennyiségnél sokkal többet számít az ott eltöltött órák hatékonysága, eredményessége. Az OECD a felmérések alapján csak bátortalan konklúzióra jut az iskolában töltött idő és az eredményesség összefüggéseit tekintve: „valamennyi összefüggés van”, de „nincs világos mintázat”. Ez pedig azt jelenti, hogy az iskolában töltött idő növelése önmagában nem garantálja az oktatás eredményesebbé válását.

A szünetek mennyisége csak egy tényező, a másik, fontosabb tényező lehet azonban az, hogy hány órában tanítják az adott tárgyat. Az OECD összehasonlította az országokat aszerint, hogy mennyi matekóra van egy évben azzal, hogy milyen eredményeket értek el a tanulók a PISA-felmérésen. Kiderült, hogy még itt sem egyértelmű az összefüggés, hogy a több óra eredményesebb. A világon a legtöbb matekórán Chilében, Kanadában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Portugáliában és Szingapúrban vesznek részt a diákok. De míg Chilében és Kanadában a rengeteg óra jó teljesítménnyel is jár, addig például Portugália (Európa legtöbb matekórájával!) a PISA-eredmények szerint az első 30 országban sincs benne. A teszten a legjobban szereplő Sanghaj pedig nincs a legtöbb matekórát adók között.

Forrás

You mean you’re not on holiday yet?