Hoffmann Rózsa rektorokkal tartott megbeszélése után azt mondta, az intézményvezetőkkel „közösen kell keresnünk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet megfelelni annak a szempontnak, hogy ne 210 helyen elaprózott, több mint 300 szakon folyó képzés” legyen a felsőoktatásban, ami „irracionális, gazdaságtalan” és a minőségi elvárásoknak sem felel meg.

Szavai szerint még májusban elkészül az államtitkárság javaslata a felsőoktatási törvényre vonatkozóan. „Bízom benne, hogy a kormány is tárgyalni fogja érdemben” – mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy valószínűleg már ezen a héten lesznek további konzultációk a témában „a kormány egyik-másik szereplőjével”.

”Nyilvánvalóan nem lesz öröm egyik vagy másik egyetemnek, főiskolának előbb vagy utóbb azzal szembesülnie”, hogy valamelyik szakját vagy karát meg kell szüntetnie, mert „nem tartható, hogy ugyanazon a szakon az országban húsz-harminc helyen folyik képzés” – fogalmazott Hoffmann Rózsa.

Kérdésre válaszolva elmondta: az államtitkárság számára lényeges, hogy az értékes és a társadalmi szempontból fontos képzések megmaradjanak. „Hogy ez milyen szerkezetben marad meg, az másodlagos kérdés”, ezeket a lehetőségeket pedig a rektorokkal megtárgyalják – hangsúlyozta.

Annak a vélelmének is hangot adott, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) bezárásáról a hírek azért röppenhettek fel, mert első körben a kutatóegyetemek vezetőit hívták meg a tárgyalásokra, és ebbe a körbe nem tartozik bele ez az egyetem. „Ettől kezdve megindultak a találgatások”, és akkor jöttek azok a vélekedések, hogy „az esetleges átszervezés bezárást eredményez” – mondta.

Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ehhez kapcsolódóan megjegyezte: Mészáros Tamás, a BCE rektora a megbeszélésen elmondta, a 2000. évi integráció során „nagyon komoly kezdeményezéseket éltek át ők maguk”, szó volt akkoriban az ELTÉ-vel, és a Műegyetemmel végrehajtandó szorosabb együttműködés lehetőségéről is.

Hoffmann Rózsa leszögezte: „az egyetemek alapítása a parlamentnek a dolga”, a felsőoktatási törvényben pedig nevesíteni kell az egyetemeket és a főiskolákat. Amíg nem hozzák meg végérvényesen a törvényt, addig nem alakul ki a felsőoktatási intézmények végső névsora sem. A most kidolgozás alatt álló felsőoktatási törvényben benne van az a lehetőség is, hogy a felsőoktatási struktúra nem változik – mutatott rá.

Az államtitkár közlése szerint hosszú konzultációsorozat első fázisának értek kedden a végére, amely során valamennyi állami egyetem és főiskola rektorával találkoztak. Ezek véleményfelmérő megbeszélések voltak, az elhangzottakat az államtitkárság összegyűjti, a maguk számára is strukturálják, s ezután újra konzultálnak a rektorokkal.

A felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az ő véleményüket kikérve „leszünk kénytelenek meghozni azokat a döntéseket”, amelyek a versenyképes, magas színvonalú, de racionálisan és átláthatóan működő rendszer kiépítését eredményezik majd – mondta Hoffmann Rózsa.

Dux László arról is beszélt, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartása jelentős áldozatokat kíván az adózók részéről, az ország gazdasági helyzete pedig pillanatnyilag nem tesz lehetővé nagyobb ráfordításokat, „sőt a ráfordítások szűkítésével kell számolni a Széll Kálmán Terv keretében”. A cél, hogy „a lehető legkevesebb értéknek a csorbításával tudjuk ezt a nehéz időszakot átélni”, ebben pedig „nagyon együttműködőeknek mutatkoznak a felsőoktatási intézmények”.