Szakmaszerkezeti döntésnek a 13/2015 (II.10.) Korm. rendeletet nevezik. Az állami oktatásirányítás ezzel a dokumentummal kívánja szabályozni a magyarországi szakmunkásképzést, illetve a középiskolai oktatási irányokat. Munkájukat megelőzte egy korábbi döntés, amely 2014. szeptember végén látott napvilágot. Ez olyan adatokat és keretszámokat tartalmazott, amelyek a regionális képzési bizottságok és a helyi iparkamarák ellenállását eredményezték. A minisztérium ezt követően kikérte a régiók szakmai vezetésének véleményét, kimutatásokat kért, amelyek tartalmazzák a helyi képzési infrastruktúrát, gyakorlati helyeket, előre látható tendenciákat a munkaerőpiacon. Decemberre „ígérte” a minisztérium, hogy a döntés meghozatala előtt helyben egyeztet majd a szakmával, a szakiskolák fenntartóival. Ez azonban nem történt meg, a döntés nélkülük, nélkülünk született meg februárban.

Talán úgy tudnék fogalmazni, hogy a korábbi – a gyakorlattól teljesen elrugaszkodott – keretszámok után ez a döntés kedvezőbb lehetőségeket ír le az iskolák számára. Igyekszem nagyon objektív lenni, és elviekben azt is támogatni, hogy korlátozni kell az oktatásban részt vevő diákok létszámát, hogy meg kell előzni egy-egy szakma túlképzését, hogy alkalmazkodni kell a munkaerő-piaci igényekhez. Mindezek ellenére ki kell jelentenem, hogy a döntésnek súlyos következményei vannak az iskolákra vonatkozóan: aránytalan az elosztás, a számok irreálisak, az állami oktatás túlhangsúlyozása a magániskolákkal szemben egészen egyszerűen felháborító. Véleményem szerint nem szakmai alapú a döntés, hanem a politikai iránymutatás teljes körű kiszolgálása.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Indokolni is szeretném a fenti felháborodásomat.

1. A döntés elkésett. Látjuk, hogy februárban jelent meg. Minden magyar állampolgár, akinek iskolás korú gyermeke van, tudja (de a többieknek is van fogalmuk arról), hogy mikor kell egy 8. osztályos diáknak jelentkeznie a továbbtanulásra. Az iskoláknak már október–december folyamán meg kell jeleníteniük az úgynevezett tagozatkódokat, amikre beadható a jelentkezés. Januárban pedig már központi felvételi eljárás keretében írásbeliznek a gyerekek. Az iskolák kötelesek voltak visszaadni a tagozatkódokat akkor, amikor már a jelentkezési lapok beérkeztek az iskolákhoz. Ekkor az Oktatási Hivatal hirtelen kitolta a tanév rendjében közzétett határidőket, és erről értesítette is a középiskolákat. Nem értesítette azonban senki az általános iskolákat, a szülőket, a gyereket. A legtöbb szülő – úgy gondolom – nem is érti, mi folyik itt. A gyerekek pedig meg vannak zavarodva. Új döntésre késztették őket, de információjuk nincs. A továbbtanulási tájékoztatók az idén – pénzhiány miatt – nem jelentek meg; ez, mondhatjuk, hogy szerencsés, hiszen a tartalmuk nem egyezett volna a jelen állapottal.

2. A képzések keretszámai nincsenek arányban a továbbtanulók létszámával, így értelmetlenek a számok.

3. A keretszámok elosztásának aránya a következő: a diákok 80 százalékát az állami iskolák kapják, 15 százalék kerül egyházi iskolába és 5 százalék magániskolába. A magániskolák száma jól kirajzolódik abból a mellékletből, amelyet a döntéshez csatoltak a jelölések feloldásának segítségére. A szakképzésben 20-30 százalékban magániskolák működnek, de idén nem kaptak létszámot. Kaptak helyettük az egyházi iskolák, illetve az olyan egyházi szervezetek, melyek nem a nagy történelmi egyházakhoz tartoznak (hiszen ők inkább elitgimnáziumokat üzemeltetnek). Ezek a kisebb közösségek által fenntartott intézmények újonnan alakultak, 1-2 éve tevékenykednek Miskolcon, vagy csak tagiskolát hoztak létre, nincs gyakorlati helyük, nincs szakmai tapasztalatuk: nekik mégis van létszámuk.

A MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola diákjai
(Forrás: MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola)

4. A köznevelési törvény meghatározza, milyen létszámmal lehet osztályt indítani, ez az állami finanszírozás alapja is. A szakmaszerkezeti döntés azonban ezt a mellékletet nem vette figyelembe, elnagyoltan dobálja oda a számokat.

5. A rendelet által meghatározott számok a helyi szakmai vezetés által leadott keretszámjavaslatokkal semmilyen összefüggést nem mutatnak. A szakmai javaslatokkal tehát minden bizonnyal nem dolgoztak a minisztériumban.

6. Nem számoltam ki, mi a pontos arány, de a 8. osztályos generációban több lány van, mint fiú. Ennek ellenére kb. 70 : 30 százalék lehet a „fiús” és a „lányos” szakmák aránya. Mi legyen egy lány? Milyen szakmát válasszon?

7. Privilegizált helyen van a vájár szakma, és senkit nem érdekel, hogy nemhogy bánya nincs, de tanbánya-tanüzem még annyira sincs. Nem lehet ugyanis 16 év alatt levinni a gyerekeket a föld alá – márpedig az érintett korosztályba tartozók 14–17 évesek.

8. Véleményem szerint idén sérül a szülő joga a „szabad iskolaválasztás” területén. Miért gondolom ezt? – A saját példánkon tudom elmagyarázni. Húsz éve folytatunk eladó szakképesítést adó szakképzést: kiváló referenciákkal, tanbolttal, gyakorlati helyekkel, szakoktatókkal stb. A szintvizsgák, az OKJ-s vizsgák szép eredményekkel mennek. Idén 182 fő jelentkezett hozzánk eladónak, de az indítható létszámunk 0 fő. Hol lehet ilyesmit tanulni? Kapott 35 főt egy egyházi iskola, ahol már két éve oktatnak ezen a vonalon. Egy másik egyházi intézmény kapott 30 főt, a maradék 200 főt a KLIK-es (állami) iskola kapta meg. Csakhogy az állami iskolák nem Miskolcon vannak, hanem túlnyomó részük vidéken. A megyeszékhely állami iskolája kb. 70 főt tud felvenni. A jogsérelem pedig ott érhető tetten, hogy nem engedélyezik a diáknak, hogy Miskolcon járjon iskolába, ki kell járnia vidékre. Az utazási költség vagy a kollégium anyagi megterhelést jelent a családnak. Egy 14 éves gyerek pedig ne ingázzon napi 3-4 órát. Választhat egyházi iskolát, de tudjuk, azt leginkább azok választják, akik elkötelezettek mellette.

Vizsga után – a MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola diákjai és tanárai
(Forrás: MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola)

9. Mi történik azzal a gyerekkel, aki három olyan helyet jelölt meg, ahol nem indítható az a képzés, amit megjelölt? Ki fog egyenként foglalkozni a 8. osztályos diákokkal? A szülő már most elveszítette a fonalat, mi lesz így júniusban? Aki nem elég járatos ebben, annak a gyereke úgynevezett gyűjtőiskolába kerülhet.

A saját iskolánk

Mi magániskola vagyunk, igyekvő, szorgalmas, sokszínű és szakmai. Büszkék vagyunk arra, amit elértünk az elmúlt években. Eddig nem látott létszámban jelentkeztek hozzánk a 8. osztályosok: 496 fő adta be hozzánk a jelentkezését, ami kiemelkedő eredmény az állami iskolákat is beszámítva az összehasonlításba. 180-an jelentkeztek eladónak, de a felvehető létszám 0 fő. 130-an választották a szociális gondozó és ápoló szakmát, de a felvehető létszámunk 0 fő. 78 jelentkezett a kereskedelem-marketing szakirányos szakközépiskolába, de ide is 0 fő a felvehető létszámunk.

A változás egyelőre 4-5 fő pedagógus állását veszélyezteti a következő tanévben. Nem is tudtunk felkészülni rá, hiszen – mint hangsúlyoztam – a döntés nagyon későn érkezett. Ez azonban a döntéshozókat nem tartotta vissza attól, hogy a bevezetése a 2015/2016-os tanévben legyen; nem merült föl, hogy az iskolák is kaphassanak egy kis időt, hogy az azt követőt érintse a drasztikus változtatás.

A MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola diákjai
(Forrás: MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola)

Ez egy elkapkodott, szakmaiságot csak nagy vonalakban tartalmazó, kiforratlan, aránytalan, politikailag irányított, hibás és hiányos döntés. Nem az első ilyen döntés az oktatásban. De az eddigiekkel sem történt semmi: 2-3 hónap múlva jön egy módosítás, aztán egy másik és egy újabb, és így tovább, egészen addig, amíg nem születik egy újabb hibás döntés, mely rendelet, vagy jogszabály hatályon kívül helyezi az előzőt, ami persze senkinek nem fog hiányozni. (Megjegyzem, érdekes lenne megszámolni hányszor és milyen dinamikával módosítják a köznevelési törvényt – akár év közben is!)

Persze – csak az hibázik, aki dolgozik, ahogy itthon mondani szoktuk. De hibát hibára halmozni, az olyan munka, ami nélkülözi a hozzáértést.

A szerző 12 éve dolgozik a miskolci MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskolában, 7 éve vezeti az intézményt – jelenleg helyettesként. Az iskolában jelenleg 14 főállású kolléga dolgozik. Az intézmény fenntartója jelenleg egy közhasznú nonprofit kft.