A Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa május 8-án a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán diákok kérdéseire válaszolva kijelentette, „habozás nélkül” a tandíj bevezetésének pártján áll.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ki kellene számítani, mennyibe kerül átlagosan egy hallgató képzése, és a tandíjnak nemcsak e költségeket kellene fedeznie, hanem szerény mértékű profitot is tartalmazhatna az egyetemi fejlesztések megvalósításához – mondta a közgazdász. A tandíj fedezetéül több forrás szolgálhat – tette hozzá Kornai János.

Kornai János
(Forrás: MTI / Kelemen Zoltán Gergely)

A családok anyagi áldozatot hozhatnak gyermekük taníttatásáért, de a hallgatók is fizethetnének hitel igénybevételével – közölte a kutató, hozzátéve, ha egy diplomás élete során két és félszer annyit keres, mint egyetemet nem végző társa, akkor van miből megfizetni a tanuláshoz szükséges tőkebefektetést.

A diákok a tanulás mellett végzett munkával is előteremthetik a tandíjhoz szükséges összeg egy részét, elsősorban egyetemi tanulmányaik harmadik-negyedik évében – folytatta a professzor. A képzési költségekhez hozzájárulhatnak a diákokkal szerződést kötő vállalkozások, alapítványok, és ösztöndíjakat nyújthat maga az egyetem is – mondta Kornai János.

Az állam feladata elsősorban a rászoruló hallgatók támogatása, emellett fontos részt kell vállalnia a családi hátterük miatt hátránnyal indulók felzárkóztatásából is – hangsúlyozta a professzor. A tandíj bevezetése, a lehetséges források arányának meghatározása nem történhet az egyik pillanatról a másikra, csak fokozatosan, egyeztetések után – mondta a közgazdász.