@tebe: Én nem akartam szembeállítani a munkafüzetet és a táblagépes munkafüzetet. Én azt kontráztam, hogy az iPad oktatási reformot hozna. Ebben nem hiszek.

@don B: Az tök biztos, hogy van még mit fejleszteni a számítógépes oktatási eszközökön, de azért ma már vannak elég jók. a Tanárblogon lehet ezekről rendszeresen olvasni. Én meg írtam egyről egy kritikát itt a nyesten.

@Molnár Cecília: "És vannak olyan célok, amelyeket ezek a kütyük nem tudnak szolgálni, én csak ezt mondtam."

Cili, ebben biztosan igazad van. Én azt nem értem, hogy a hagyományos füzet - táblagép oppozíció miért befolyásolná azokat a képességeket, amiket a cikk említ. Az a tanáron múlik, hogy milyen típusú közös feladatokat stb. talál ki a gyerekeknek, hogy a szociális képességeik is fejlődjenek. A füzet/könyv fölé éppen úgy oda lehet görnyedni egyedül, mint a táblagép fölé, ráadásul nincs kőbe vésve, hogy a diákok csak a táblagépet használják, papírt soha ne is.

Még valami, bár ez nyilván elég specifikus probléma: ha valakinek valamilyen szem-kéz koordinációs zavara van, amitől (többek között) olvashatatlanul ír, annak egy áldás, ha a gép kiegyenesíti (vagy épp begörbíti) a vonalait.

Van egy olyan,hogy finommozgás.Elég fontos.

www.grafomotoros.hu/mi-a-grafomotoros-fejlesztes

Kár túllihegni az egyre szaporodó kütyük világmegváltó szerepét.Idövel kiderül,hogy mi mire jó.Ezek ugyanúgy eszközök mint sokminden más.Azért az nem mindegy,hogy ecsettel(bár az ecset is csak egy eszköz) vagy számítógéppel fest-e valaki (függetlenül az eredmény minöségétöl).De az sem mindegy,hogy valaki 10-15 év alatt tanul meg zongorázni,vagy 10-15 perc alatt megtanulja hol van a zongora-gomb a kütyün.

@Molnár Cecília: Nem lehet, hogy az ellenérzések-ellenvetések java abból fakad, hogy még nincs meg az új cuccokhoz való pedagógiai eszköztár?

OK, ki kell próbálni. (Én kipróbáltam.)

@Molnár Cecília: Tudtommal a vonalkiegyenesítés vagy a szabályos kör opció, és megint csak nem kényszer. Láttam én kiváló grafikust megtáltosodni, amióta ájpadon dolgozik...

@Molnár Cecília: És mi kényszeríti ki, hogy mindig mindenki a saját képernyőjén matasson? Akkor nem vész el a személyes kapcsolat, ha mindenki a saját munkafüzetével matat?

Még egy dolog: nem, nem ugyanaz táblagépre rajzolni/írni. A papír nem egyenesíti ki soha a vonalat, nem rajzol szabályos kört stb. Az, hogy használjuk-e, sztem a feladat céljától függ. És vannak olyan célok, amelyeket ezek a kütyük nem tudnak szolgálni, én csak ezt mondtam.

@don B: A személyes kapcsolat vész el, ha mindenki a saját képernyőjén matat. Előbb kezdenek csetelni, mint beszélgetni. Nehezebb együttműködni, ha mindenki a saját gépén matat. Tavaly heti 26 órát tartottam géppel, és el kellett fogadnom, hogy együttműködésre kevéssé alkalmas, de egyéni munkára kiváló.

Úgy tűnik, hogy ez a felmérést az idősebb korosztály körében végezték, ők már nyilván másképp állnak hozzá. Bár külön nekünk biztos legyártanák a táblagépek kakaóbiztos változatát is.

@don B: Azért én még nem láttam olyan érintőképernyőt, amelyre egyszerre többen tudnak rajzolni. Persze elképzelhető, hogy hálózatba kötve ugyanarra a felületre különböző gépeken rajzolnak a gyerekek, de az mégis más, mint amikor ugyanazon papírlap fölé hajolnak. Egy közös projektet megvitatni is kicsit más, ha mindenki a saját gépe fölé hajol – persze ma már ez sem ritka mondjuk egy értekezleten.

@Molnár Cecília: dehát, könyörgök, egy táblagépen kiválóan lehet kézzel matatni, firkálni, rajzolni. A csoportos projektmunkánál meg nem előny, ha mindenki hálózatban van, és közösen matathatnak real time ugyanazon az objektumon? (dehogy nem.)

A táblagép persze nagyon hasznos egy csomó mindenre, ezt nem vitatom, de mondjuk egy csoportos projektmunka elvégzéséhez pont felesleges. Tehát kár lenne azt gondolni, hogy ezekkel a kütyükkel az oktatás minősége radikálisan javulna. Most arról nem beszélve, hogy valóban sokan gondolják, nemcsak tanárok, hanem pszichológusok is, hogy a kézzel való matatás, rajzolás, szarakodás igenis fejlesztő hatású kisebb korban.

Én nagyon pártján állok a gépesített tanításnak/tanulásnak, de a gép nem mindenható, nem hoz módszertani újdonságot, nem váltja ki a módszertani megújulást.

Legalább a könyveket lecserélhetnék, hogy a gyerekek ne hátrafele dőljenek a húszkilós isitáskától. Meg szerintem az sem olyan nagy pedagógiai gond, ha nem aszerint osztályozzuk őket egy tárgyból, hogy milyen csillagszórókat rajzoltak a füzetükbe. Persze lehet őket szépírást gyakoroltatni, de akkor az egy külön tárgy legyen, ne pedig mondjuk a földrajzjegyére legyen hatással.

"Ezeket az általános képességeket ugyanis a közös, csoportokban történő, együttműködésen alapuló tanulás fejleszti." Ezt nem nagyon értem, nekünk tiltották a lesést, meg megbeszélést, csak egyedül lehetett munkafüzetet kitölteni.