nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Haszontalanságok
Az angolon kívül ne tanuljunk nyelvet?

Olvasónkat elítélték, mert az angol mellett más nyelvet is szeretne megtanulni. Vajon tényleg az angolon túli nyelvtanulás ellen foglalnak állást a magyarok?

nyest.hu | 2014. június 30.
|  

Emese nevű olvasónk sajátos tapasztalatairól számol be:

A magyar társadalommal kapcsolatos kérdéssel fordulok most Önökhöz. A helyzet az, hogy az angol nyelv mellé két másik idegennyelvet – momentán a német, az orosz, az eszperantó és az izlandi nyelvek után érdeklődtem – is meg akarok tanulni és ezzel kapcsolatosan kerestem információkat az interneten. Nos, a témával kapcsolatosan – vagyis, hogy az angol nyelv mellé egy másik nyelvet akarok megtanulni –, sok helyütt az interneten olyan hozzászólásokba és véleményekbe akadtam, amelyek az angol nyelvet istenítették és „szent tehénnek” tartották, s más nyelvek megtanulását és megismerését teljes mértékben ellenezték/elvetették, már-már fanatikusan vagy mérsékelten. A kérdésem az lenne, hogy a magyar társadalom bizonyos szegmense miért tartja „közellenségnek” azt a személyt és/vagy elítélendő cselekménynek azt, hogy az angol nyelv mellé meg akar tanul valaki egy másik idegennyelvet? Más népek társadalmában is van olyan társadalmi réteg, amely ennyire intoleráns a más-más nyelvek elsajátítása iránt, amely nem az angol? Pszichológiai szempontból vajon miből fakadhat ez az ellenszenv a nem-angol nyelvek iránt? Vajon mi alakíthatta ezen emberek személyiségét olyan irányba, hogy az angol nyelven kívül minden más egyéb nyelv megtanulását teljesen értelmetlennek, haszontalannak és elvetendőnek tartják?

„Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz” – tartja a mondás és IV. Károly.

Nos, meglepődve olvastuk Emese sorait. Magunk is úgy gondoljuk, hogy ma a legfontosabb, hogy angolul tudjunk – házi szakértőnk érvelt is amellett, hogy miért angolul kellene tanulnunk először az iskolában. Közöltünk olyan véleményt is, mely szerint az újabb idegen nyelvek tanulása helyett nagyon haszonnal jár az angoltudás csiszolgatása. Sőt, azt is megírtuk, hogy a szexről csak angolul lehet énekelni. Ennek ellenére meglepődve olvassuk olvasónk beszámolóját.

Azt megértjük, hogy sokan úgy gondolják, hogy az angol mellé nem érdemes más nyelvet tanulni – különösen, ha számukra különösen nagy szenvedés a nyelvtanulás. Ugyanakkor persze abból csak hasznunk lehet, ha további nyelveket is ismerünk, és ha valaki szívesen tanul nyelveket, semmiképpen sem beszélnénk le róla.

Először is, nem igaz, hogy angolul mindenki tud. Nem igaz ez még az olyan országokra sem, ahol sokan beszélnek angolul. Főleg az idősek és a gyerekek beszélik kizárólag a helyi nyelvet: ha valakinek olyan munkája van, amihez velük kell felvenni a kapcsolatot, mindenképpen megéri a nyelvtanulás. De figyelembe kell venni azt is, hogy ha sok minden könnyen hozzáférhető angolul, soha nem minden. Sok, a kultúra szempontjából fontos szöveg nem férhető hozzá angol fordításban (de persze az sem biztos, hogy a helyi nyelven megvan: a magyar történelem szempontjából fontos szövegek is gyakran csak németül vagy latinul hozzáférhetőek). És persze bulizás közben sem mindegy, hogy a helyiek kénytelenek-e miattunk angolra váltani, vagy szabadon belefolyhatunk a társalgásukba, mintha közülük valóak lennénk.

Az angol sem mindig segít
Az angol sem mindig segít
(Forrás: engrish.com)

Nem tudjuk, hogy az olvasónk által emlegetett jelenség mennyire általános. Ha angol helyett akar valaki franciául, spanyolul, németül tanulni, azt valóban szokta értetlenkedés fogadni, de a fentiekből ez érthető. Az is általános, hogy ha valaki nem világnyelvet szeretne tanulni, hanem valamelyik szomszédos ország nyelvét (nem Ausztriára gondolunk), olyan „egzotikus” nyelven, mint az izlandit, vagy a sokakat amúgy is irritáló eszperantót, akkor számíthat negatív visszajelzésekre. Azzal azonban nem igazán találkoztunk, hogy ha valaki az angol mellett szeretett volna másik világnyelvet tanulni, akkor ezért lehurrogták volna.

Olvasóink tapasztaltak már ilyet?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
26 |Emese| 2014. november 8. 12:41

@KATÓ ferenc: "Másról lehet itt szó. Arról, hogy esetleg Emese munkáltatója - vagy hozzátartozója - nem örült annak, hogy bár még az angolt sem tudja igazán jól, mégis izlandiul akar tanulni."

1. Honnan gondolod, hogy az angolt nyelvet nem tudom? Én társalgási szinten beszélem a nyelvet. Ha be kéne lőjem az angol nyelvtudásomat a CEFR skáláján, akkor az a B2-es szint jellemezné a legjobban. Netovább én napi szinten tartom karban és bővítem a tudásomat az angol nyelvről valamilyen formában. Például angol szinkronos sorozatok nézek; ha időm engedi nézem a CNN-t/BBC-t; eredeti nyelven olvasok brit és amerikai irodalmi könyveket, etc.

2. Én a családtagjaimnak egy szót nem szóltam arról, hogy más nyelven is akarok tanulni. Nem vagyok és 8-9 éves kis suhanc, hogy minden egyes kis tüsszentésemről 10 oldalas esszét írjak a szüleimnek.

A munkáltatókról meg annyit: a munkáltatók többségének elegendő annyi, hogy számukra megfelelő szinten beszélem az angol nyelvet. A munkáltatók többségének gondolom nem releváns információ, hogy X.Y. dolgozójuk melyik kisebb-nagyobb nyelvet sajátítja el, mert egy kisvállalkozó többnyire úgy se fog mondjuk Izlandra kivinni a termékét. Minek értesítsem minden egyes elsajátított készségemről az aktuális munkáltatót? Még a végén "túlképzettnek" titulálnak és elküldenek a búsba.

25 Sultanus Constantinus 2014. július 7. 12:34

@El Vaquero: "Persze azt a könyvet nem ismerem."

Na hát ez az...

"Maguk a spanyolok sem értenek hozzá, az idióta akadémiájukkal együtt, csak a hülyeséget írogatják."

Ezt meg honnan veszed? Gondolom onnan, hogy ezt hallod a nyelvészeinktől, akik még annyira sem értenek hozzá. Azt azért ne felejtsd el, hogy a 21. században vagyunk, és a fejlődés nem állt meg 1713-ban. Az akadémiai kiadványokat is ugyanolyan nyelvészek és nyelvtörténészek írják, mint nálunk. Tény, hogy le szoktak írni hülyeségeket, de kik nem? Egyébként Herman József "Vulgáris latin. Az újlatin nyelvek kialakulásának útja" c. könyvének bővített kiadása is spanyolul jelent meg, ami alapmű a témában, arról fordították vissza magyarra is, többek között. Ennyire nem kell lehúzni azért a spanyolokat, mert itt azt hallod mindenkitől. De pl. Magyarország egyik legelismertebb újlatinnyelv-történésze Giampaolo Salvi prof., aki nevezetesen svájci. Igaz, neki nem a spanyol, hanem az olasz és a portugál a szakterülete.

24 meri 2014. július 7. 11:34

Ha valaki cikket ír, ráadásul egy nyelvészkedve politizáló honlapra, akkor nem árt megtanulnia magyarul. Például a címben is szereplő elítél szó jelentését (az olvasót senki nem ítélte el, ő olvasott bejegyzéseket a világhálón). Egyébként is vérlázítóan pongyola és helytelen az írása, tele idegen szavakkal. Talán inkább angolul kellene írnia, az kevesebb magyart sértene (például sokan el sem olvasnák).

"mely szerint az újabb idegen nyelvek tanulása helyett nagyon haszonnal jár az angoltudás csiszolgatása."

'olyan „egzotikus” nyelven, mint az izlandit, vagy a sokakat amúgy is irritáló eszperantót,'

"Azzal azonban nem igazán találkoztunk"

Bár nem Károly mondta, de érdemes tudni: tiszta gondolat, letisztult írás.

23 szigetva 2014. július 6. 20:38

@KATÓ ferenc: Franciaországban szakdolgozatot és doktori disszertációt csak franciául lehet írni. Ennek az az eredménye, hogy ezeket aztán senki (kötlőti túlzás) nem olvassa. Bosszankodnak is emiatt a francia kollégák.

22 KATÓ ferenc 2014. július 6. 20:29

Emese cikkét túlzónak érzem. Annyi biztosan igaz, és ebben teljesen azonosulok Sultanus Constantinus-szal, hogy az angol nyelv túl van misztifikálva. Azt azonban nem tapasztalhattam, hogy bárki engem "lebeszélt" volna más nyelvek tanulásától. Másról lehet itt szó. Arról, hogy esetleg Emese munkáltatója - vagy hozzátartozója - nem örült annak, hogy bár még az angolt sem tudja igazán jól, mégis izlandiul akar tanulni.

A francophone és francophil barátaimnál is felvetődik a kérdés, de ez igazából és valójában úgy hangzik: minek kell az angolnak ennyire előre tolakodnia a nemzetközi érintkezésben, amikor arra évszázadok óta ott van a francia. És ez már inkább politika, mint nyelvoktatási/nyelvtudási kérdés: Franciaország soha nem fogja elfogadni, hogy az angol az igazi világnyelv, és hogy az amerikai szokások és ízlés ennyire eluralkodóban van. Ezért törvényekkel is akadályozzák az angol terjedését Franciaországban, bár sokan próbálnak megtanulni azért angolul ott is. (Nem tilos jól megtanulni idegen nyelven, csak nem számít hazafias cselekedetnek.)

21 El Vaquero 2014. július 5. 13:21

@Sultanus Constantinus: hát, a spanyol és újlatin nyelvtörténetről semmilyen nyelven nincs használható irodalom. Persze azt a könyvet nem ismerem. Maguk a spanyolok sem értenek hozzá, az idióta akadémiájukkal együtt, csak a hülyeséget írogatják.

20 Sultanus Constantinus 2014. július 5. 12:16

@El Vaquero: Meg az sem igaz, hogy angol nyelven minden szakirodalom rendelkezésre áll: spanyol és újlatin nyelvtörténetről szinte semmi használható nincs angolul Paul M. Lloyd From Latin to Spanish c. művén kívül. Az újlatin nyelvtörténet alapműve pedig José Enrique Gargallo Gil, Maria Reina Bastardas (2007): Manual de lingüística románica. Ariel Lingüística, Barcelona. Akit érdekel a téma, feltétlenül szerezze be, mert ennél tömörebb és mégis részletes művet a nem fog találni. Sajnos spanyolul van, nem angolul. :P

19 El Vaquero 2014. július 5. 10:03

@szigetva: Nem értek egyet. A Wikipedia egy trágya, befészkelte magát oda pár bennfentes baromarc, és ott királykodnak a nem létező hatalmukkal. Az ember veszi a fáradtságot, hogy utánanéz, belejavít, forrást csatol, erre 2 nap múlva nyom nélkül kiszerkesztik a javítást a ganéba, mert a tősgyökeres magnak nem illett az elképzelésébe. A Wikipedia csak arra jó, hogy ha valaki egy témában teljesen idióta, akkor van hol felszínesen elkezdenie az utánaolvasást, de az egész kóceráj nevetségesen komolytalan. Mondjuk az egész Internet is elég komolytalan szakmailag, de a Wikipedia aztán végképp.

18 BRAIN STORMING 2014. július 4. 17:45

Vesd össze:tenytar.blog.hu/2014/07/03/magyarorszagon_csokken_a_sikeres_nyelvviz

A magyarok annyira elszigetelik magukat a nyelvtanulástól, hogy kár bármiféle "milyen nyelvet tanuljunk" témát feszegetni, mert még abban is bénák vagyunk, ami minimálisan szükséges. ):oP

17 szigetva 2014. július 4. 13:04

@Sultanus Constantinus: De a wikipédia épp arról szól, hogy vki leír valamit, aztán jön valaki más, aki jobban tudja és kijavítja. Ez a lényege. Az, hogy melyiknek van igaza, nyilván nem mindig zökkenőmentesen dől el, cserébe viszont nehéz tekintéllyel érvelni, és ez is jó dolog.

16 Sultanus Constantinus 2014. július 4. 13:00

@szigetva: Igazad van, a nyelvtan szót nem kellett volna belekevernem, alapvetően a helyesírásra gondoltam, az ominózus probléma is helyesírási jellegű volt, amiből a példát vettem.

Mindenesetre az angol Wikipédia volt az, amelyik annak idején azt is leírta (amíg én ki nem javítottam), hogy a spanyol fue ('volt') igealak az archaikus latin "fued"-ből származik, ehhez gondolom nem kell semmit hozzáfűznöm.

15 szigetva 2014. július 4. 12:43

@Sultanus Constantinus: Miért gondolod, hogy a spanyol nyelvtannal kapcsolatban a spanyol akadémia a legautentikusabb? (A helyesírással kapcsolatban nyilván így van, de mint tudjuk, az nem nyelvi kérdés.) Egy nem anyanyelvi sokszor észrevesz egy nyelvben olyasmit is, ami az anyanyelvi beszélőnek nem tűnik fel. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a spanyol nyelvtan jelenségeit bárki megfigyelheti és arról releváns megállapításokat tehet. Pl a testemről is sok olyan megfigyelést tehet egy orvos, amit én nem tudok megtenni. De még orvosnak se kell lennie, a hátam közepén levő anyajegyet a feleségem sokkal autentikusabban meg tudja figyelni. A nyelv nem az anyanyelvi beszélők tulajdona. Nevetséges, amikor egy nyelvész olyan dolgokról beszél, hogy „névmásaINK”, ahelyett, hogy a „magyar névmások”.

14 Sultanus Constantinus 2014. július 4. 12:33

@gorilla: "Így megszokták és elvárják, hogy minden elérhető legyen az anyanyelvükön. Ezt pedig tudat alatt is összekötjuk azzal, hogy ami modern, menő az angolul van. Zene szintúgy."

És sajnos pontosan ezzel válik a többi nyelv megbélyegzetté és alulreprezentálttá, tudat alatt. Az amerikaiak azt hiszik magukról, hogy csak ők léteznek a világon, és ezt még mindenki követi is. Éppen ez ellen kellene tenni. Ha pl. én egy spanyol helyesírási vagy nyelvtani kérdésben egy spanyol akadémiai kiadványra hivatkozok, akkor annál hitelesebb forrás márpedig nincs, és ezt az amerikaiaknak is be kell nyelniük, ha mégúgy nehezükre esik is. Nem értik, mert nem angolul van? Akkor tanulják meg a spanyolt. Elvégre a világ legkönnyebb nyelve szerintük. :D

Na mindegy, tudom, hogy a véleményemmel csak az emberek 0,001 %-át képviselem, de ez nem fogja az álláspontomat megváltoztatni.

13 gorilla 2014. július 4. 11:23

@Sultanus Constantinus: Irracionálisnak érzem az érvelésedet.

Miért gondolod, hogy az angolt közvetítőnyelvként "alapvető szituációkban" használják? Egy üzleti tárgyalás, diplomáciai megbeszélés, nemzetközi tudományos konferencia alapvető?

A spanyolult nem tudó angol anyanyelvűekről: Számukra nincs akkora nyomás, hogy megtanuljanak bármilyen más nyelvet, ezért kisebb eséllyel fogsz más nyelven jól tudó angol anyanyelvűt találni, mint a nem angol anyanyelvűek között.

Nem lehet-e, hogy összeesküvés helyett talán azért bízik a sajtó és a tudomány az angol nyelvű forrásokban, mert azt értik közösen? Hogy bízhatnál abban, amit nem értesz? Ha az egyik fél spanyol szövegekkel jön, a másik svéd, a harmadik meg telugu cikkeket mutogat, hogy fognak tudni vitatkozni, érvelni? Ráadásul egy angol nyelvű szöveg/könyv esetén a több szem többet lát elve miatt feltehető, hogy a szöveget többen, több felől származó emberek is olvasták, küldtek be javaslatokat stb.

A Wikipédiának ezer baja van, ez független a nyelvtől, inkább pszichológia. A magyar változatban is jelen van az elitizmus, gittrágás meg csetepatézás. Érdektelen ez a nyelvek megítélésekor.

A többi nyelv nem alsóbbrendű, csak nem olyan hasznos. Nem azért "isteníti" valaki az angolt, mert mekkora világcsodája, hogy nincs benne ragozás meg milyen eredetű a szókincse. Hanem azért, mert ezen a nyelven találja a legtöbb releváns információt. Minden tudományos, gazdasági, pénzügyi szakterület fő nyelve az angol (esetleg leszámítva mondjuk a szlavisztikát stb). Ha jól összeszedett információt keresel, angolul találod meg. Az orosz, a német és a kínai is angolul publikál, ha nemzetközi olvasóközönséget akar.

Nincsen semmi gond a spanyollal, csak nem beszélik elegen. És most nem az uruguayi autószerelőről meg a mexikói varrónőről beszélek, hanem azokról akikkel az ember a nemzetközi kapcsolattartásban kommunikálni akar, a világ minden táján.

A közvetítő használaton túl persze jelen van az úgymond Amerika-mánia is, hogy minden új, világpiacra is esélyes terméket, szolgáltatást először angolul, az amerikai piacra készítenek el, egyszerűen azért mert ott van nagy piac, vásárlóerő és vásárlási hajlandóság az újdonságok irányába. Így megszokták és elvárják, hogy minden elérhető legyen az anyanyelvükön. Ezt pedig tudat alatt is összekötjuk azzal, hogy ami modern, menő az angolul van. Zene szintúgy.

12 Sultanus Constantinus 2014. július 4. 10:46

@gorilla: Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy az angol alaktani egyszerűségének is köszönheti, hogy ennyire elterjedt. Akkor miért nem a német lett Európában a "világnyelv"? Az igaz, hogy egy bizonyos szint felett minden nyelv ugyanolyan nehézségű, ezzel én is egyetértettem. De azokban az alapvető szituációkban, amire kell mint nemzetközi közvetítőnyelv, az angol igenis a világ talán legegyszerűbb nyelve.

"3) A spanyol nem olyan nagyon nehéz. Angol anyanyelvűek szerint a legkönnyebb nyelvek között van."

Ehhez képest egy olyan angol anyanyelvűt nem hallottam még, aki meg tudta volna normálisan tanulni legalább alapszinten. Példálózhatnék Jennifer Lopezzel, akinek már nem egy latin férje is volt, aztán egyetlen spanyol mondatot nem tud hibátlánul elmondani. Ennyit arról, hogy az angol anyanyelvűek szerint a spanyol a legkönnyebb nyelv. Ez egy nagy hülyeség.

Azt sem tartom túl szerencsésnek, hogy a sajtó és a tudomány is csak az angol nyelvű forrásokban bízik. Merem állítani, mivel néhány évig Wikipédia-szerkesztő is voltam, és néha igencsak nagy marhaságokat írnak le angolul, mert azt hiszik magukról, hogy ők értenek a legjobban mindenhez, aztán amikor jó szándékkal ki akartam valamit javítani, akkor olyan idióta kifogással lettem visszautasítva, hogy a hivatkozott forrás "nem angolul van" (és az egyetlen forrás volt, amely a témában amúgy kompetens lett volna). Az ilyen (elnézést a kifejezésért) primitív gondolkodásuk miatt nem is tudom őket sokszor komolyan venni. De az általános médiában, hírekben is rengeteg a hiba és a félrefordítás, aminek az az oka, hogy nem az eredeti forrásokból dolgoznak, hanem az angolra lefordítottból.

Tény, hogy én sem elfogulatlanul írok, lehet, hogy ha az angol lenne az a nyelv, amit jól beszélnék, akkor más lenne a véleményem. Viszont úgy érzem, hogy ezt az angolmániát és kultuszt ma már egy kicsit nagyon túlzásba viszi mindenki, miközben a többi nyelvet diszkriminálják, alsóbb rendűnek tekintik.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X