-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Diák, miniszter, magiszter, alumnusz: ezek mind iskolai kifejezések is voltak. Szavak történetével ismerkedünk megint.
Ha valamilyen iskolába járunk, akkor annak az iskolának a diákja vagyunk. A diák szót a magyar valamelyik délszláv nyelvből vette át, azok pedig a görög διάκονος [diakonosz] ’szolga’ szót kölcsönözték. Eredetileg mindenféle szolgát így neveztek, de a késői görögben már a templomi szolgákra szűkült a jelentése. Ugyanígy jár a latin minister is, viszont annak a jelentése az állam „szolgáira” is kiterjedt a későbbiekben, sőt a templomi szolgálat értelemben a magyarban már csak a ministrál, ministráns szavakban él. Angolul a minister a mai napig jelentheti a lelkészt is. Viszont a minister-nek semmi köze a minster-hez, tehát puszta véletlen, hogy az angol miniszterek a Westminsterben dolgoznak. A minster a latin monasterium ’monostor’ angol változata (a német a münster), az pedig a görög μοναστήριον [monasztérion] ’remetelak’ (ahol egyedül lakik valaki) továbbélő változata.
(Forrás: CC2.0, Graeme Maclean, Flickr)
A minister ’főtisztviselő’ jelentése csak a 17. században jelent meg, akkoriban a király szolgája értelemben. Ahogy a minus ’kisebb’ párja a magis ’nagyobb’, ugyanúgy a minister-é a magister, az ’úr’, a ’tanár’, a ’mester’. A középkori egyetemen aki megkapta a mesterfokozatot (MA, azaz magister artium ’a művészetek mestere’), az már taníthatott. Különös fintora a jelentések változásának, hogy ma jóval nagyobb sarzsi miniszternek lenni, mint magiszternek.
A diák jelentése is többször módosult: a templomi szolga (sekrestyés, kántor, harangozó) mellett jelenthetett írnokot (vö. íródeák, hiszen volt egy kor, amikor leginkább a templomi emberek tudtak írni), sőt az ilyen emberek „titkos” nyelvét, a latint is jelölhette a diák: „Az ki zsidóul és görögül és vígre diákul szól vala rígen, szól néked az itt magyarul”, írja Sylvester János az 1541-ben megjelent Újszövetség fordításának bevezetőjében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A ’volt diák’ jelentésre használatos az alumnusz is. Már a hangalakjából sejthető, hogy ezt is a latinig tudjuk visszavezetni. A szó szerinti jelentése ’nevelt gyerek’, az alere ’táplál’ igéből képzett melléknév, ami később főnévvé vált. Már a latinban is kiterjesztődött a jelentése: ’diák’ értelemben is használták. Mára viszont még tovább tolódott: csak az iskolát elvégzettekre használjuk. Sőt csak a felsőoktatást befejezőkre gyakori ez a megnevezés.
A latinban az alumnus alak hímnemű és egyes számú. Ez nem jelentett gondot addig, amíg csak férfiak járhattak egyetemre. Ma viszont aki büszke arra, hogy tudja, hogy latinul ez hímnemű alak, az sokszor vonakodik nőkre használni az alumnuszt. Pedig a magyarban nem kötődik az -usz végződés a férfiakhoz, a női gyógyszerészt nem nevezzük patikának, se a vegyészt kémikának. (Igaz, a medika használatos, de az orvosokkal latinoznak is az első éveikben.) Tehát aki a műveltségét kívánja fitogtatni, az nevezheti a volt diáklányokat alumnának is.
Hasonló a helyzet az egyetemi pályafutását már tanárként is befejező kollégákkal: ha megérdemlik, belőlük professor emeritus ’érdemei miatt tovább szolgáló professzor’ lehet. A professor szó a latinban is nemsemleges, férfira is, nőre is használható, a hozzá tartozó melléknévnek viszont jeleznie kell a professzor nemét. Legalábbis a latinban. Magyarul a nyugdíjba vonult professzornő is lehet professor emeritus, de a klasszikus műveltségüket mutatni akaró beszélők ragaszkodnak a professor emeritához.
(Forrás: CC3.0, Karen Somers/Susan Smalley, Wikimedia Commons)
Többes számban viszont már nem használjuk a latinos alumni ésalumnæ alakokat (persze mindig van, aki próbálkozik, talán az alumnusz–alumna dilemma miatt): a magyarban egy többes számú főnévnek a magyar többes toldalékokat, -k-t (alumnuszok) vagy -i-t (alumnuszai) kell tartalmaznia. Ugyanez az oka, hogy a médiát sem tudjuk semmiféleképpen többes számúnak értelmezni a magyarban, ezért semmi okunk azt képzelni, hogy ne lehetne többes száma: médiák.
Az alumnuszok régi iskolájára ismert kifejezés az alma mater. Ez nem véletlenül kezdődik szintén al-lal: ugyanannak a latin igéből képződik az almus ’tápláló’, mint az alumnus ’táplált’. A mater ’anya’ természetesen nőnemű, a vele egyező jelzője tehát alma: vagyis alma mater ’tápláló anya’.
(Forrás: Rob Janoff, Wikimedia Commons)
Hiába tápláló az alma, a nevének semmi köze az alma máterbeli almához. A gyümülcs nevét valamelyik török nyelvből vette a magyar.