-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Valójában semmi értelme nincs annak, amit írsz. Az ilyesmit bullshitel...2024. 10. 31, 12:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem maga a rendszer elmélet nem új, és adatolja saját magát olyan példa m...2024. 10. 31, 11:54 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Sok önjelölt próféta fordult már meg a Nyesten. De ahhoz, hogy az új e...2024. 10. 30, 20:08 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, víz nélkül nincs élet, de a folyó ha kilép a medréből, tényleg őrült.. A ...2024. 10. 30, 20:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Megjelent Kínában „A Pál utcai fiúk”, Molnár Ferenc regényét Jang Jong-csian, a Hszinhua budapesti tudósítója fordította le.
Az ELTE magyar irodalom szakán végzett Jang Jong-csiannak nem ez az első fordítása magyar irodalomból, 2004-ben adták ki Tajvanon Kertész Imre Felszámolás című regényét. Amint az MTI-nek elmondta, rögtön ezután kezdte el A Pál utcai fiúk fordítását is, ám a szerzői és kiadói jog körül kialakult vitás helyzet miatt a munka évekre abbamaradt. „Néhány fejezetet fordítottam le, majd abbahagytam. Aztán két éve Budapesten járt a Zhejiang Literature and Art Publishing főszerkesztője, akinek meséltem a regényről, s azt mondta, küldjek neki pár oldalt. Ahogy elolvasta, azonnal válaszolt, hogy kiadják“ – mondta Jang Jong-csian, aki így tavaly januárban újra nekikezdett a munkának, s négy hónap alatt végzett is vele. A kiadó pedig Angliából megszerezte a szerzői jogot.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A fordító szerint Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét bárki, bárhol a világon kézbe veszi, ma is érdekesnek és olvasmányosnak találja a történelmi háttértől függetlenül. Bár főhősei gyerekek, s mint a kínai kiadás címlapján olvasható, a világ egyik legszebb gyerekregénye, legalább annyira felnőtteknek is szól.
Jang Jong-csian a fordítás nehézségei között említette, hogy sok utánajárásába került, mire kiderítette, mit jelent a tollazni kifejezés, ami már magyarban is alig ismert. A madártollakból készült labdával játszott játékot viszont nem kellett megmagyaráznia a könyvben, mivel Kínában ismerik és ma is űzik.
Jang Jong-csian Pekingben az idegennyelvű főiskolán kezdte tanulmányait, itt választotta a magyar nyelvet. „Semmit nem tudtam Magyarországról, csak Petőfit és Lisztet ismertem” – árulta el. 1985-ben került Budapestre, ahol előbb a Nemzetközi Előkészítő Intézetben, 1986-tól pedig az ELTE-n tanult. Miután végzett, hazájában a kínai hírügynökség (Hszinhua) munkatársa lett, 1995-től három évig budapesti tudósítója volt. Tíz évet ismét Kínában dolgozott, majd 2008-tól tudósítja a Hszinhuát újra a magyar fővárosból.
A Pál utcai fiúk első kiadása 6000 példányban a nyáron került a boltokba Kínában, és az interneten is megrendelhető. Jang Jon-csian következő magyar fordítása Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye lehet, amelynek már nekikezdett.